Az M/39 hadipuska a finn hadsereg második próbálkozása volt a Moszin–Nagant továbbfejlesztésére. A fegyvert gyakran illették az Ukko-Pekka becenévvel Pehr Evind Svinhufvud miniszterelnök után. Egy hadipuska kifejlesztését illetően a finn Fehér Gárda és a finn Fegyveres Erők által előterjesztett követelmények különböztek egymástól, így létrejöttek az M27,M28 és M/28-30 puskák, melyek valamelyest eltértek egymástól, ezért egyes alkatrészeik nem voltak csereszabatosak. Habár ezek a fegyverek nem voltak olyan jók, mint amilyenek lehettek volna, ha tervezőcsapataik összefognak. A Fehér Gárda, mivel távolabb tartotta magát a bürokráciától, jobban fel tudta tárni a problémákat és jobban meg is tudta oldani őket az M/28–30 puska esetén. A Fegyveres Erőknél már más volt a helyzet, ott a sokkal több gonddal küszködő M/27 puska jelent meg. 1934 tavaszán a hadsereg végül ráébredt arra, hogy a katonáknál rendszeresített M/27 puskák nagy része konstrukciós hibák miatt használhatatlan. 1935-ben a Védelmi Minisztérium hadianyagügyi osztálya megoldást keresett erre a problémára. Úgy döntöttek, hogy kifejlesztenek egy saját tervezésű puskát, de nem sokkal később a kész tervek híján felhagytak ezzel az ötlettel. A Fehér Gárda felajánlotta M/28–30-as puskáját megoldásként, de a Fegyveres Erők ellenezte a javaslatot, mivel jobbnak találták a rövidebb csövű M/91–35 tesztpuskát, melynek 1110 mm hosszú csöve volt.

 

Oldal: Sotilaskivääri M/39 (Ukko-Pekka)
Fire Power - © 2008 - 2024 - old-weapnos.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat